Az Etika 8. újgenerációs tankönyv bemutatása

Tankönyvlistára került az OFI Erkölcstan 8. kísérleti tankönyv átdolgozott, újgenerációs tankönyve Etika 8. címen. (Kódja FI-504030801).

Leírás:

A tankönyv megfelel az Ember és társadalom műveltségterület előírásainak: 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012), az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5-8 évfolyamára 2.2.06. Erkölcstan megnevezésű, a 4. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára 4.2.06. Erkölcstan megnevezésű és az 5. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára 5.2.07. Erkölcstan megnevezésű kerettanterv előírásainak.
A kiadvány az Erkölcstan 8. kísérleti tankönyv (FI-504020801) átdolgozása. A cím- és kódváltozást a tantárgy elnevezésének változása indokolta.
A tankönyv kapcsolódási pontjai
A tankönyv kapcsolódik az Etika tankönyvcsalád 5. és 6. évfolyamos tankönyveihez, és szerkezetében és színvilágában párt alkot a 7. évfolyamos tankönyvvel.
A tankönyv tartalma, szerkezete
Az újgenerációs Etika 8. tankönyv három fejezetből, egy Gyűjtemény elnevezésű szöveg- és feladatgyűjteményből, valamint egy tanévet és az általános etikatanulmányokat összegző szakaszból áll. A fejezeteket kettős blokk zárja le: a projektfeladatok és az ismétlő feladatsor. A könyvben a korábbiakhoz hasonlóan található egész éves, folytatólagos projekt.
Részletes tartalom:

BEVEZETŐ
A Mars-kolónia – projektfeladat
I. MI DOLGUNK A VILÁGBAN?
1.    Tanévkezdő – Ismétlés
2.    Amilyen vagyok
3.    Stressz, stresszoldás, függés
4.    Jólét, siker, boldogság
5.    Akivé válhatok
6.    Média és társadalom
7.    A valóság médiaképe
8.    Sztereotípiák, előítéletek
9.    Behálózott világ
10.    NETika: jog és felelősség az információs társadalomban
A siker útjai – projektfeladat
Emberi sorsok – projektfeladat
A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

II. HELYEM A VILÁGBAN
11.    A mi Európánk
12.    Magyar vagyok – otthon vagyok
13.    Együttélés a társadalomban
14.    Egyéni és közösségi érdek
15.    Társadalmi szabálytalanságok
A magyar társadalom sokszínűsége – projektfeladat
A népesedési változások problémái – projektfeladat
A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

III. ERKÖLCS, HIT, VILÁGNÉZET
16.    Honnan van a jó és a rossz?
17.    Hit, vallás, hitvallás
18.    Ábrahámi vallások
19.    A vallások tanítása a szeretetről
20.    A vallások tanítása az élet tiszteletéről
21.    Európa vallási arculata
22.    Az egyházak társadalmi szerepvállalása Egy etikai probléma körüljárása – projektfeladat A Mars-kolónia – projektfeladat
Visszatekintő

Egy korszak lezárul :Amit már tudok. Amivé váltam. Amit tőletek kaptam

IV. GYŰJTEMÉNY

Az első fejezet (Mi dolgunk a világban?) a kerettanterv 7-8. évfolyamos tematikája 5. témakörének felel meg. Fókuszában a személyiség, az önmegvalósítás és a – kiemelten a virtuális – világhoz való viszony áll. A tanév elejére időzítettük az önismerettel, jövőképpel és pályaválasztással kapcsolatos témákat. Fontos tartalmi szempont a fejezetben a különböző veszélyek elemzése: függés, alkohol, internetes zaklatás, előítéletek növekedése.
A 2. (Helyem a világban) fejezet társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Tágabb és szűkebb hazánkhoz: Európához és Magyarországhoz való kapcsolódásaink után az együttélés feltételeiről beszélünk, kiemelve a problémákat okozó viselkedésmódokat, attitűdöket.
A harmadik fejezet (Erkölcs, hit, világnézet) a világnézet és hit kérdésen át vezet a vallások néhány tanításához, melyeket mint általános erkölcsi felvetéseket vizsgálunk. Áttekintjük röviden az egyházak szerepét a társadalmi értékek alakítása és a gyakorlati cselekvések szempontjából is.
A rövidebb projektfeladatokban egy-egy, a fejezethez köthető kiegészítő vagy mélyítő kérdéskört vizsgálunk. Az éves projekt (Mars-kolónia) egy elképzelt szerepjáték, amelyben általános társadalmi kérdések jelennek meg.
A Gyűjteményben szerepelnek a hosszabb olvasmányok és dramatikus feladatok, valamint a játékok leírásai. A korábbi könyvekhez hasonlóan utalások és piktogramok segítik az eligazodást.
A záró (számozás nélküli lecke) jó alkalmat biztosít a nyolc éves etikatanulmányok összegzésére és a búcsúzásra is.

A tankönyv jellemzői
Az Etika 8. osztályos tankönyv kérdésekre, dilemmákra építkező, szövegekkel dolgozó és a valóságos élet példáira alapozó szemlélete kerüli az ismeretátadó és normatívan visszakérdező attitűdöt, önállóságot ad a felhasználó tanároknak a differenciált és szelektált alkalmazásra. Legfőbb nevelési célja a tanulói erkölcsi gondolkodás stimulálása és a szociális kompetenciák fejlesztése. A feladatok komplexitása, a módszertani megoldások és a munkaformák válogatása is ezeket a célokat szolgálják. Ahogy a tanítás-tanulás menete mintát és gyakorlatot nyújthat az optimális társas együttműködésre, úgy a valós helyzetekre megoldáskeresést is beépíthetünk a tantárgy kereteibe. Ehhez is kínál segítséget a tankönyv (például kommunikációs és konfliktuskezelési, problémamegoldási gyakorlatok.)

Az éves 36 tanórához 22 leckét kínálunk, sok feladattal és ezekhez csatlakozó kiegészítő anyagokkal. Célunk, hogy minél nagyobb mozgásteret adjunk a tanároknak, hogy megvalósíthassák a rugalmasság és a differenciálás elvét a tantárgy tanítása során (lásd Erkölcstan kerettantervi bevezető). Ebből következik, hogy a feladatok közül szabadon válogathat az osztály igényeinek, érdeklődésének megfelelően. Mind módszerekben, mind munkaformákban is nagy a választási lehetőség. A sorrendet is szabadon kezelhetik.
A könyv az előző kötetekhez hasonlóan erősen épít a tanulói tapasztalatokra. A kinyilatkoztatás helyett a dialógusra törekvés jellemezi (párhuzamos vélemények megjelenése, etikai dilemmákra kifuttatás). Nincs kiemelt ismeretközlő szöveg benne, hanem a új vagy már megismert fogalmak felvetése, megbeszélésre ajánlott kérdések révén járhatják körül a témát. Célunk, hogy jól kitalált dialógusok, kreatív feladatok, szituációk tegyék életszerűvé a konfliktusokat és helyzetleírásokat. Az általánosabb kérdéseket igyekszünk vonatkoztatni az egyedi, hétköznapi helyzetekre is, tudatosítva az egyén döntési és cselekvési helyzeteit.
A leckék magukban foglalják a vendégszövegeket (információhordozó és irodalmi szövegek) és a kreatív feladatokat. Elkülönítésük számozással történik, ez megkönnyíti az órai munka szervezését, a differenciálást.
A szövegek többféle műfajt képviselnek: a szépirodalmi, ismeretterjesztő, szaktudományos anyagok mellett sajtóhírek, webes blogbejegyzések és viccek is találhatók.
A leckék négy vagy öt oldal terjedelműek. Struktúrájukban azonos elem a mottó + kérdések, az Összegző kérdések, a Nézz utána! (kutató feladatok) és a Kihívás névre hallgató tehetséggondozó feladat. Záró elemként az ajánlók (filmek, könyvek, weboldalak) a tanítást-tanulást és a tantárgyi kitekintést egyaránt szolgálják.
A leckék felépítése továbbra is a ráhangolás, jelentésteremtés, reflexió – hármasságot követi. A hetedikes tankönyvhöz hasonlóan a leckék mindig mottóval és néhány – az idézetre vagy ehhez köthető témákra vonatkozó – kérdéssel indulnak. Ezek, és általában az első feladatok is még ráhangoló szerepet töltenek be, amikor is személyes élményeket, érzéseket, illetve már meglévő tudást idézünk fel, vagy egy fogalmat értelmezünk, esetleg egy jelenségről alkotunk véleményt vagy játszunk. A témafeldolgozó-fogalomértelmező szakaszban megjelenhetnek az információs vagy irodalmi szövegek, a grafikai szervező ábrák, dramatikus feladatok és reflexiójuk, személyes vélemények kapcsolása, közös fogalomértelmezések, alkotó feladatok, és általában ide kapcsolódnak a Gyűjtemény feladatai, olvasmányai. Jelentős szerepet szántunk a képelemzésnek és a „párbeszédnek”: az egymással vitázó álláspontok feldolgozásának. A reflektív-szintetizáló szakaszban található összegző-rendszerező feladat, egyéni vagy csoportos kutatómunka, vagy a téma továbbgondolásához ajánlott kérdések, anyagok. Ezeket javasoljuk otthoni munkára is, így az értékelést is segíthetik, de a feladatok beépíthetők az órába vagy külön tanórában feldolgozhatók. Az ajánlóknál gyakran fogalmazunk meg egy-egy kérdést vagy megfigyelési szempontot. Ezek nem feltétlenül megoldandó feladatok, hanem a szabad feldolgozást segítik, ahhoz adnak ötletet.
A fejezetnyitó képek és fejezetzáró oldalak funkciója a témára hangolás, illetve az ismétlés-szintetizálás. A fejezetzáró feladatok között találhatók a témára jobban utalók és közvetettebbek is.

A könyv képi világa
A tankönyv képei a fotók, grafikák, ábrák, műalkotások révén gazdag képi világot nyújtanak a tanulóknak. Nemcsak illusztrációként szolgálnak, hanem képértelmezési feladatok is kapcsolódnak hozzájuk, segítik a jelentésteremtést, illetve dramatikus játék kiindulópontjai lehetnek.
A tankönyvben következetesen kidolgozott az egyes szövegrészek (ismeretközlő és forrásszöveg, irodalmi szemelvény, esetek leírása) elkülönítése háttérszínekkel vagy sávokkal, a Gyűjteményből behívott szövegek és feladatok jelszerű hátrautalásaiban szerepelnek az oldalszámok, a tipográfia és a piktók elkülönítik az egyes projektfeladatokat. A szervező színek részben azonosak a hetedik osztályban megszokottal, részben inverzek.

Kapcsolódó anyagok
A tankönyv szervesen illeszkedik az EKE OFI által fejlesztett újgenerációs Etika tankönyvcsaládba. Javasoljuk, hogy a négy tankönyv anyagát kezeljük egységben és szabadon: a korábban átvett anyagok, szövegek újra feldolgozhatók más szempontok alapján, a kihagyott feladatok csatolhatók az aktuális anyaghoz, az ismert játékokat újra játszhatják a gyerekek – különösen vonatkozik ez a gyűjteményes feladatokra. (Az újgenerációs tankönyvek elérhetők online az OFI tankönyvkatalógusában – http://tankonyvkatalogus.hu/ – és az Okosportálon https://portal.nkp.hu/)
A tankönyv kísérői a tanmenetek. Az egyik változatban a tankönyv felépítésének megfelelő, optimális felhasználást mutatunk be – mégis érvényesítve a tanári választás lehetőségeit. A másik változat (rugalmas) mintát mutat egy másféle tematikus anyagcsoportosításra. A tanmenetek akkor is használhatók, ha a pedagógus tankönyvünket tananyag- és ötletforrásként kezeli. A tanmenetet a pedagógus saját elképzelései szerint módosíthatja, tanulócsoportra igazíthatja.
Részletes tanári kézikönyv készül a hetedikes és nyolcadikos Etika tankönyvhöz, melyben módszertani útmutatót és kiegészítő forrásokat kínálunk.
A kézikönyv és a tanmenetek megtalálhatók a tankönyvkatalógusban a kiadványok mellett.

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 7. tankönyv bemutatása

Kedves Kollégák!

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hetedikes és a nyolcadikos átdolgozott tankönyv szerkezetében szintén hasonló lesz.

  • A leckék 4-5 oldalasak, és a (rövid) olvasmányok, szövegek beépülnek a leckébe. Sok helyen található információs-fogalomértelmező szöveg vagy szakszöveg. Az olvasmányok általában rövidebbek. Megmaradt a lecke végi összegző-kutató-ajánló rovat. A főszöveg mint rovat megszűnt.
  • A tankönyv a korábbiakhoz hasonlóan tartalmaz Gyűjteményes blokkot, ahová a hosszabb feladatleírások és olvasmányok kerültek, de a Gyűjteménynek kisebb szerepe van, mint korábban, mivel a leckék hosszabbak. Ide került a szépirodalom is. A leckékben mindig feladatban és piktogrammal jelezzük, hová tartozik gyűjteményes anyag.
  • Projektből többféle szerepel: itt minden fejezethez tartozik egy-egy, amelyben kitalált helyzetekkel dolgozhatnak a tanulók, illetve saját „emlékkönyvet” készíthetnek. Ezekből természetesen érdemes választani.
  • A fejezeteket „Visszatekintő” oldalak zárják, amelyek rövid összefoglalási lehetőséget adnak.

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.
A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

FONTOS! A tankönyv gazdag feladatválasztékot nyújt, de ebből a pedagógus saját csoportjához vagy aktuális témákhoz illesztve válogathat egy-egy óratervhez. (Akár a tanulók is tehetnek javaslatokat a kedvenc vagy érdekesebb feladatokra, amelyekkel szívesen foglalkoznának.)

Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen  játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Az átdolgozott, újgenerációs Etika 6. tankönyv bemutatása

Kedves Kollégák!

2017 szeptemberétől az erkölcstan (hivatalosan már etika) tantárgy két új átdolgozott tankönyve jelenik meg: a hatodik és hetedik osztályos egyszerre.

A hatodikos formájában és szerkezetében az átdolgozott ötödikes tankönyvvel rokon.

  • A leckék kétoldalasak, 2-3 résztémára térnek ki.
  • Szinte minden leckéhez tartozik kiegészítő olvasmány, amelyet egyrészt
    – jelölünk a leckékben rövid ajánlóval és oldalszámra utalással
    – külön feladatok is kísérnek, így teljes egységként is feldolgozhatók.
  • Az olvasmányblokk minden fejezet végén található.
  • A leckékhez nagyszámú kiegészítő anyagot kínálunk, amely a módszertan színesítésére, alaposabb gyakorlásra (pl. a kommunikációs gyakorlatok), kutató- vagy önálló alkotómunkára ad lehetőséget. Érdemes bátran használni ezeket, akár a leckében lévő anyag „rovására”, hiszen nincs törzs- és kiegészítő anyag, hanem a lecke-olvasmány-gyűjtemény anyagából egyenrangúan válogathatunk. A kiegészítő anyagot piktogram jelzi a leckében (bár egy-két helyen hiányzik, így javasoljuk, hogy a kollégák tanulmányozzák külön is a tankönyv utolsó részét.)
  • Összefoglaló-szintetizáló (tehát amelyek a tanult, megértett dolgokat más szempontból elevenítik fel) feladatsorok egyrészt a
    – projekt: a kerettörténet – időutazás – a Bevezetőben és a fejezetek végén (a leckék      után)
    – „Visszanéző” feladatsorok kétoldalas rajzokkal szintén a leckék után.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hatodikos (és ötödikes) tankönyvhöz elkészült a tanári kézikönyv, amely az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett és a Nemzeti Köznevelési Portálon található meg. Ebben részletes leírások, kiegészítő források, további ötletek találhatók minden leckéhez!

A tankönyv és a tanmenetek megtekinthetők az OFI honlapján a tankönyvkatalógusban, a tankönyvek mellett , valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A kísérleti tankönyv leckéi továbbra is elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon, ha abból (is) szeretnének dolgozni.

FONTOS! A tankönyv gazdag feladatválasztékot nyújt, de ebből a pedagógus saját csoportjához vagy aktuális témákhoz illesztve válogathat egy-egy óratervhez. (Akár a tanulók is tehetnek javaslatokat a kedvenc vagy érdekesebb feladatokra, amelyekkel szívesen foglalkoznának.)
Javasoljuk azt is, hogy a négy tankönyvet – különösen  játékok, alkotó feladatok esetében – használjuk minden évfolyamon, azaz egy-egy kimaradt feladatra később – akár következő évben – is visszatérhetünk. Az erkölcstan/etika tanítási alapja éppen a teljes rugalmasság – ahogy a kerettanterv is leszögezi –, mind a tartalom sorrendje, mind a súlyozása helyben dől el. A pedagógus választhatja a szakmai véleménye szerint legalkalmasabb feladatokat. Ugyanakkor a szerkezet, a feladatok sorrendje és kapcsolódásai megmutatják a logikai ívet is. Ám a tantárgyra az is érvényes, hogy bármilyen kérdésről problémáról, dilemmáról beszélgetünk a gyerekekkel, az valamilyen módon köthető a tematikához.

Felső tagozatos etikatankönyvek tanmenetei

Megjelentek a Nemzeti Köznevelési Portálon és az OFI tankönyvkatalógusában a felső tagozatos Etika (Erkölcstan) tankönyvekhez készült tanmenetek.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden tankönyvhöz kétféle tanmenetet készített: egy ún. teljes (normál) és egy rugalmas változatot.

Mindkettő célja, hogy az adott tankönyvi tartalmat illessze a kerettanterv témaköreihez, valamint hogy a pedagógus éves tervezési munkáját segítse, mind az órakeret felhasználása, mind a tananyagtartalom elosztásának tekintetében.

Ezek a tanmenetek tehát alapvetően a tankönyv alkalmazását segítik, így itt a tankönyvi tartalom jelenik meg. Ezek természetesen szabadon cserélhetők bármilyen, a pedagógus által megfelelőbbnek ítélt anyagra.

A tanmenetek szerkeszthető dokumentumként jelennek meg, tehát miután a tanár  megismerkedett a tankönyvvel, értelmezte annak lehetőségeit, adaptálhatja a tanmenetet saját csoportjaira, és készíthet belőle saját új dokumentumot. Az alaptanmenet pedig továbbra is szolgálhat egy összegző, tájékoztató anyagként az esetleges módosításokhoz.

A teljes változat nagymértékben a tankönyvre épül. Ez azt jelenti, hogy annak szerkezetét követi, a lehető leginkább az ott található tartalmakat építi be. Ugyanakkor – mivel általában „túltervezettek” a tankönyvek –, a tanmeneten belül is megjelenik a választási lehetőség. Ebben a változatban minden tananyagtartalom valahol ajánlásra kerül, csak választani lehet belőlük. Így, mikor saját helyi tanmeneteiket készítik a tanárok, érdemes kiválasztani, amelyiket a legalkalmasabbnak tartják.

A rugalmas változat kevesebb tananyagot határoz meg, így nagyobb tanári szabadsággal tervezhető a tanév, több idő szánható a képességfejlesztésre. A tanmenet kevésbé követi a könyvet, sokkal inkább a kerettantervet. Ez azt jelenti, hogy a könyv és a kerettanterv által meghatározott kulcstémákhoz javasol tankönyvi feladatokat: azaz nem szigorú sorrendben veszi a könyvet végig. Természetesen még ez az ajánlás is sok: ehhez is választható más anyag, illetve a feladatok közül szelektálni kell az osztálynak legmegfelelőbb módon.

Melyiket kinek ajánljuk?
– a teljes változatot annak a tanárnak, aki alapvetően a tankönyvből szeretne tanítani (és a tanulóknak is van könyve)
– a rugalmast annak a tanárnak, aki nem szeretne a tankönyv szerint haladni, inkább a kerettantervre támaszkodik (a konkrét feladatok kihúzásával önállóan is működik a tematika) / ahol nincs tanulói példány, de a tankönyv tanári segédletként hasznos lehet / ahol a tankönyvi tartalom túl sok a csoportnak.

Mindenképpen javasoljuk a bevezető elolvasását, ami (tömören) ismerteti a könyvet – felépítését, szerkezetét – és a tanmenetet is.

Mindegyik újgenerációs tankönyvhöz elkészült a tanári segédkönyv: Etika 5-6 és Etika 7-8

5. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

6. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek teljes és rugalmas változat

6. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

7. évfolyam Erkölcstan kísérleti tankönyv tanmenetek: teljes és rugalmas változat

7. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

8. évfolyam Etika újgenerációs tankönyv teljes és rugalmas tanmenetek

Az én világom 4. etikatankönyv tanítói segédanyaga

Kedves Kollégák!

Az utolsó pillanatig készültünk arra, hogy az eddig megszokott módon tankönyvünkhöz megírjuk a tanítói kézikönyvet. A tankönyvcsaládot – az Apáczais hagyományokat és pedagógiai szemléletünket követve – úgy terveztük, hogy a tankönyv magától értődő kísérője lesz a kézikönyv is. Például azért, mert a játékok leírása, a hosszabb mesék nem a tankönyv oldalait bővítik, hanem a tanító kezébe kerülnek.

Ennek a most induló tanévnek a kezdetére elkészült a tankönyvünk, de a kézikönyvre nem kaptunk megbízást. Ennek ellenére mindketten úgy gondoljuk, nem tehetjük meg a könyvet használó kollégákkal, hogy ez a fontos segítség ne jusson el hozzájuk, ez számunkra is kellemetlen. Tudjuk, mennyi probléma van két éve a kézikönyvek beszerzésével, pedig mindegyik időben elkészült! Reméljük, hogy legalább azok, akik rábukkannak a honlapunkra, megtalálják az anyagokat, amelyeket itt közzéteszünk.

Mostantól folyamatosan készítjük mindegyik leckéhez a már megszokott – kéziratos, word – formátumban a tanítói kézikönyvet. Kérjük, figyeljék ezt az oldalt, amíg össze nem áll a teljes anyag (akkor majd egyben is megjelenik.)

A tanmenetet az NKP-n keressék, de addig is egy rövidebb változatot itt is közreadunk, hogy tudjanak készülni az évkezdésre.

Fenyődi Andrea, Pénzesné Börzsei Anita szerzők

Tanmenet:
Az én világom 4 tanmenet

Segédlet a tankönyvi leckék szerint

I. fejezet – Közös életünk

1. Újra együtt
2. Család
3. Anyanyelvünk
4. Nyelvi sokszínűség
5. A nyelv ereje
6. Összetartozás
7. Nemzet, állam
8. Közösségi ünnepek
9. Jeles napok
10. Szokások
11. Öltözködés
12. Távoli kultúrák
13. Elfogadás

II. fejezet – A világ körülöttünk

14. Tárgyaink
15. A tárgyak sorsa
16. Lakóhelyünk
17. Világörökség
18. Felelősség

III. fejezet – Valóság és képzelet

19. Fantázia
20. Megismerés
21. Igazság
22. Kezdet és vég

Az Erkölcstan 8 kísérleti tankönyv ismertetése

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

A tankönyv sajátosságai

A tankönyv négy nagy fejezetből áll, amelyek a kerettanterv második három témakörének felelnek meg, a negyedik fejezet leckéi pedig a négy- vagy nyolcéves erkölcstan-, és egyben az általános iskolai tanulmányok lezárását segítik. A negyedik és ötödik kerettantervi témakör sorrendje megfordul, ennek oka pedig a pályaválasztás előkészítése azzal, hogy iskolaév elején kerüljön sor a jövőbeli tervek megbeszélésére.

A tartalom törzsanyagát a négyoldalas – illetve a 4. fejezetben kétoldalas – leckék adják. Az olvasmányok beépülnek a leckékbe. Összesen 28 lecke van. Ezek közül az első ismétlő, az utolsó négy pedig összefoglaló jellegű. Mindegyik fejezet egy három oldalas projekt-blokkal zárul (2 vagy 3 projekttéma). Ebben egy vagy két téma a törzsanyagot bontja ki, a harmadik – amelyek egymásra épülnek – egy elképzelt közösség kitalálása folyamán készteti a tanulókat a tananyag értelmezésére. Ez a projekt négy részletben található a könyvben: a kétoldalas Bevezető után jelenik meg a projektindító elem.

A leckék négyoldalas felépítése mindig az alábbi szerkezetet tartalmazza:

  1. oldal – Ráhangolás: három feladategység, mindegyik ráhangoló funkcióval, a lecke témájának fókuszpontjaihoz illesztve – egy mottó és a hozzá kapcsolódó kérdések (beszélgetés), és két tevékenykedtető vagy vitára, megbeszélésre hívó feladat. (Ezek közül érdemes választani ráhangolónak, a kimaradtakat az óra későbbi szakaszába, levezetésnek, önálló feladatnak lehet adni.)
  2. oldal – Témaösszegzés: főszöveg a téma tömör összegzésével, a kulcsfogalmak kiemelésével és magyarázatával. A fogalmak nem elsősorban számonkérendő tudáselemek, sokkal inkább az a törzsszöveg célja, hogy a további beszélgetés, értelmezés alapjait vesse meg. A szöveget egy rendszerező vagy további értelmezést kérő feladat követi.
  3. oldal – Olvasmány és Párbeszéd: a rövid vendégszöveg(ek) a téma más aspektusát is bemutatják, az utolsó feladat pedig mindig a témára vonatkozó vitát kezdeményez párbeszéd vagy kérdések segítségével.
  4. oldal – Kreatív feladat, összefoglalás, kutatás: egy képes, dramatikus vagy játékos feladat után az oldalon található a záró rovat, amely egyéni és gyűjtőmunkákra ad lehetőséget. Részei: Összegző kérdések, Nézz utána, Ajánlók. Az ajánló rovatban is adunk meg feladatokat. A Kihívás-sal jelölt feladatok összetettebb, nehezebb feladatok.

A negyedik fejezet kétoldalas leckéi másképpen tagolódnak: mottó és kérdések, majd feladatok. Nincs záró rovat.

A tankönyvi tartalom túltervezett – ezért értelemszerűen nem kell végigvenni minden feladatot, hanem a rugalmasságot és a tanári választás szabadságát igyekszik biztosítani. Mind a különböző fókuszú altémák, mind a módszertani változatosság azt a célt szolgálja, hogy a pedagógus a tanulócsoporthoz választhasson feladatot. Ezen kívül nyilvánvalóan a környezeti feltételek is befolyásolják a feladatválasztást (csoportlétszám, IKT-lehetőségek, stb). Az órák olyan módon is tervezhetők, hogy például egyik anyagrész feldolgozása elsősorban beszélgetéssel, a következő inkább szöveg (főszöveg, olvasmány) alapján, azután pedig dramatikus vagy kreatív módon valósul meg. A cél az lehet, hogy mindegyik munkatípust kipróbálják a csoportok.

A projekt feldolgozása szabadon választható, akár a fejezetenként különböző, akár az összefüggő feladatsort dolgozzák fel, és sok projekt / gyűjtőmunka-típusú feladat szerepel a Nézz utána rovatban is. Természetesen ezek ki is hagyhatók. Amennyiben a következetes projektmunka mellett dönt a csoport és a pedagógus, akkor a bevezető szakaszban több időt kell szánni a csoportok kialakítására, munkamegosztásra, tervezésre. Ez megtérül akkor, amikor már gyakorlottá válnak, összeszoknak a csoportok. Az utolsó lecke célja ennek a következetes – a tankönyv által erősen ajánlott – munkafolyamatnak a lezárása.

8. évfolyam Erkölcstan tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu vagy alább a bejegyzés fórumán.

Az átdolgozott Etika 5 bemutatása

A tankönyv megtekinthető a Nemzeti Köznevelési Portálon.

Etika 5. újgenerációs tankönyv

A tankönyv terjedelme nem változott, maradt 144 oldal.

A tankönyv minden korábbi elemét megmaradt – a főszöveg kivételével -, de több közülük más helyen és más hangsúllyal szerepel. Egy új rovat jelenik meg: az egész éven át tartó közös meseírás (projektfeladat).

A Bevezető hosszabb lett két oldallal –  egyrészt a felső tagozat kezdetére hangolódást, csoportszervezési feladatokat, a tankönyv rövid bemutatását, másrészt a közös meseírás indítását tartalmazza.

A leckék száma ugyanannyi (23), mint volt, de a tematikát jobban igazodik a kerettantervhez. A fejezetek a kerettanterv első három nagy témájának sorrendjét követik (Egészséges élet – Személyes kapcsolatok – Közösségeim).

A leckék kétoldalasak, mindig a páros oldalon kezdődnek. Ez az áttekinthetőség segítette a tanárok munkáját.

A leckék feladatai egy – vizuálisan nem jelölt – struktúrában helyezkednek el: ráhangoló szakasz – témafeldolgozás – összegzés, reflexió. Remélhetőleg ez koherensebbé teszi a leckéket.

A leckéken belül a legnagyobb változás a főszövegeket érintette, mivel megszűnt a főszöveg mint rovat. Mivel a tankönyv és a kerettanterv alapvetően a gyerekeket aktivizáló, bevonó szemléletének kevésbé feleltek meg ezek a szövegek (sokszor előre közölték az ítéleteket, amelyet a gyerekek is megfogalmazhattak volna, vagy általános megfogalmazások, kérdések szerepeltek – ezek viszont inkább ráhangoló funkciót töltenek be), viszont sok helyet vettek el feladatoktól, képektől, ezért a szövegek leglényegesebb elemei egy-egy feladat bevezetőjébe kerültek.

Rendkívül sok probléma van-volt az internetes ajánlásokkal, vagy technikai jellegű – megszűnt a link, nem elérhető, nehéz leolvasni –, vagy tartalmi (például „időközben” a honlap tartalma, szerkesztési elvei megváltoztak). Ezért az ajánló mint rovat megszűnt, de internetes kutató feladat több helyen van.

A korábbi tankönyvhöz hasonlóan megmaradtak az olvasmányok két változással: nem a 23 lecke után találhatók, hanem mindegyik nagy fejezet második felében, így eloszlanak a könyvben, a fejezetek jobban egységbe kerülnek. Mivel az olvasmány előtt bevezető szöveg utána pedig több feldolgozó feladat található, így minden olvasmány önállóan is feldolgozható egység lett. Az olvasmányok között sok új van – rövidebbek, remélhetőleg gyermekközelibbek lettek. Az olvasmányokat a leckében a korábbiakhoz hasonlóan piktogram jelzi, de oldalszámmal.

A felhasznált irodalom sok kortárs gyermekverssel bővült, ezek leggyakrabban ráhangoló szerepet töltenek be.

A kísérleti tankönyv Gyűjtemények rovata jelentősen ki lett bővítve. Amíg az mindössze 4 leckéhez kínált dramatikus játékot, jelenleg háromféle feladat szerepel a Gyűjteményekben – Játékok, Dramatikus feldolgozás, Kreatív feladatok. Szinte mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2, tehát egyenletesebb az eloszlásuk. Ezek szabadon választható feladatok, a leckében színes piktogram jelzi azt, hogy a témához tartozik kiegészítő feladat, és hogy melyik oldalon található.

Ez a vizuális jel a leckének azon részében van, ahová tartalmilag befűzhető az anyag. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus dönthet, melyik elágazáson halad tovább: a lecke – önmagában koherens – felépítését követi, vagy kitér az olvasmányra, ha inkább szöveggel akar dolgozni, vagy például egy dramatikus feladatot választ. Így differenciáltabban alkalmazkodhat a tanulócsoporthoz. A feladatok egy része otthonra is adható, ezeknek gyakran az értékelésben lehet szerepe.

A kísérleti tankönyv leckéinek a szervező elemei a színek és a munkaformát jelző piktogramok voltak, ez érvényét vesztette. Most a feladatok számozottak, és az elágazásokat, kiegészítéseket jelzik a piktogramok. A tankönyv szervező színei megmaradtak, de egységesebbek lettek. (Pl. a feladatszám, táblázatok, alcímek színe.)

A nagy fejezetek végi Összefoglalás helyére egy-egy oldal reflektív feladatsor került, amely segítségével a tanulók saját viszonyulásaikat gondolhatják újra más módon.

Teljesen új elem az egész éven át tartó mese-projektA mi mesénk. Ez kilenc helyen jelenik meg a tankönyvben, vizuálisan elkülönítve. Mindegyik rész tovább építi a mesét, amit a gyerekek csoportban kidolgoznak, rögzítenek. A mesébe rejtve megjelennek az etika témái: család, célok, jellem, tanulás, kitartás, döntés, összetartozás, otthon, értékek. A közös munka az együttműködés fejlesztését is szolgálja. Év végére egy illusztrált alkotás születhet, ha úgy dönt az osztály, belevágnak.

A korábbi tankönyv képei elsősorban illusztrációk voltak. Most többségében úgy jelennek meg a képek – grafikus által rajzolt képek, képregények és fotók –, hogy gondolatokat, beszélgetést indítsanak el, és mindig feladat is kapcsolódik hozzájuk. Egy oldalon gyermekrajzok is láthatók. Sok esetben a tanulók hozhatnak létre vizuális alkotásokat.

5. évfolyam Etika tanmenetek

Kérdéseket a tankönyvvel kapcsolatban feltehetnek: kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu

Az én világom 4. bemutatása

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 4 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád utolsó kötetét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző három könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, a második osztályos könyvhöz hasonlóan a második három témakört dolgozzuk itt fel: Én és tágabb közösségeim, Én és a környezetem, Én és mindenség. Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 22 lecke található. A könyv 72 oldalas (ezzel a másodikos könyre hasonlít, amelyben egy-egy lecke 2-4 oldalas is lehetett, míg az 1. és a 3. tankönyvben kétoldalasak a leckék.)

  1. fejezet: Közös életünk – Újra együtt, Család, Anyanyelv, Nyelvi sokszínűség, A nyelv ereje, Összetartozás, Nemzet, állam, Közösségi ünnepek, Jeles napok, Szokások, Öltözködés, Távoli kultúrák, Elfogadás
  1. fejezet: A világ körülöttünk – Tárgyaink, A tárgyak sorsa, Lakóhelyünk, Világörökség, Felelősség
  1. fejezet: Valóság és képzelet – Fantázia, Megismerés, Igazság, Kezdet és vég

A tankönyv felépítése, módszertani eszköztára hasonló az eddigiekhez. Továbbra is sok játékot ajánlunk, verseket, meséket, történeteket olvashatunk. Az eddigi könyveknél megismert grafikák – Eszes Hajnal munkái – részben színesítik, illusztrálják a könyvet, de az esetek nagy részében a képekhez, fotókhoz feladat is kapcsolódik. A fejezetválasztó rajzokat az Igazgyöngy Alapítványi Iskola tanulói készítették, így ezek is a tehetség és gyermeki kifejezőerő példái, ugyanakkor fejezetindító vagy összefoglaló beszélgetést inspirálhatnak.

Továbbra is a gyermeki tapasztalatokra alapozunk, de ebben a tankönyvben jelenik meg a legnagyobb hangsúllyal az ismeretterjesztés. Ez elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek az ítéletalkotásába több információt építsen be, törekedjen az alaposabb megismerésre, illetve szélesítse a látókörét. (Tehát nem számonkérendő tananyag.)

A témákból fakadóan egyszerre jelenik meg a magyar kultúra mélyebb ismerete és a különböző kultúrák megismerése.

Az életkor előrehaladtával hangsúlyosabbá válik a vita, illetve a különböző nézőpontok megismerése. Az ítéletalkotást egyre inkább sokoldalú érveléssel támaszthatják alá a gyerekek. A tanító részéről itt még inkább a moderátori szerep felvállalása szükséges. A viszonylagosság, egyedi megítélések felismerése nem biztos, hogy könnyű feladat, mivel ebből következhet, hogy nincs mindenben egyértelmű igazság, tehát a konszenzusra törekvés lesz fontos.

Ahogy már a másodikos, harmadikos könyben is felvetettünk „nehezebb” témákat, itt is megpróbálunk ezekről beszélni. A szegénység, a kiközösítés, előítélet, felelősségvállalás, a virtuális világ veszélyei mellett a halál témája az, amire talán jobban készülni kell a tanítónak, és szükség szerint bővítve vagy más módon feldolgozni.

Új vagy továbbfejlesztett elemek, illetve változások a tankönyvben:

  • Panka és Peti már nem szerepel a könyvben
  • igen sok helyen találhatók projektfeladatok, kutatómunka, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • néhány feladatban azt javasoljuk, hogy gondolja végig a tanuló, egyetért-e az állítással, de nem kell beszámolni róla másoknak – egyéni gondolkodás
  • a nyelvről szóló részeknél újra előkerül az erőszakmentes kommunikáció – vissza is lehet nyúlni a harmadikban tanultakhoz
  • Tudod-e? vagy Olvasd el! címmel szerepel az információs rovat
  • Projektleckék: ezek a leckék másfajta feldolgozást igényelnek, nagyobb mértékben vesznek részt a tanulók az anyag összeállításában. A lecke az alapfeladatokat – pl. szereplők kitalálása, egy szituáció felvázolása – adja meg, majd a gyerekek csoportokban találják ki, írják meg, játsszák el a feladatokat, majd tanítói segítséggel megbeszélik. Ilyenek az Összetartozás, Elfogadás, Felelősség, Igazság c. leckék. Itt ugyanazokkal a szereplőkkel lehet dolgozni, tehát a feladatok átívelnek a tanéven. (Természetesen a tanító másképpen is dolgozhat, erre a kézikönyv fog javaslatot tenni.)
  • A tankönyv utolsó előtti oldalán szerepel az irodalomlista és az egyes feladatok megoldásai.

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. Mivel a tankönyvben leckéinek száma kevesebb, mint az éves óraszám, a tanító dönthet arról, melyik témát hány órában dolgozza fel. (Például, ha más tanórákon foglalkoztak a témával, akkor csak az attól eltérő anyagot érdemes használni, illetve több idő marad a dramatikus és a projektfeldolgozásra) A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

A teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek.  A tankönyvcsalád kézikönyvei már nem jelennek meg sajnos nyomtatott formában, hanem online lesznek elérhetők a Nemzeti Köznevelési Portálon. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a gondolkodtató kérdésekre adott egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

A tankönyvválasztást és a negyedikes könyv megismerését segítendő ezen a linken rövid betekintés nyerhető a könyvbe. A harmadikos könyvből minta pedig itt található.

Tanmenet Az én világom 4. tankönyvhöz

Tanítói segédanyag

Az én világom 3. bemutatása

Ideiglenes segítség Az én világom 3 erkölcstan kézikönyv keresőinek
Kedves Kollégák, több megkeresés is érkezett Az én világom 3. kézikönyvével kapcsolatban. Addig, amíg a hivatalos megjelenésre sor nem kerül, itt találhatnak részleteket a kéziratból. Ez az elérhetőség csak néhány hétig lesz nyitva.

Kedves Kollégák!

Hamarosan megjelenik Az én világom 3 erkölcstankönyv. Reméljük, a kezdődő tanévben sikerrel használják majd a tankönyvcsalád harmadik részét.

A tankönyv felépítésében és koncepciójában is követi az előző két könyvet. A 3-4. évfolyampár kerettantervi tananyagából, az első osztályos könyvhöz hasonlóan az első három témakört dolgozzuk itt fel: Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim. (A következő három nagy téma a negyedik évfolyamon kerül feldolgozásra.) Ezt a szerkezeti bontást az indokolja, hogy így egy témakörre több idő, nagyobb óraszám jut, jobban el lehet mélyülni a tananyagban és a különböző képességek gyakorlásában. A kerettanterv egy-egy altémája sem csak egy órát kaphat, hanem lehetőség van a téma reflexiójára is a következő órán. (Ha egy nagy témakörre 32/6 óra, azaz 5 óra jutna, mindegyik nagy témát csak felületesen érinthetnénk.)

A három nagy fejezeten belül 31 lecke található.

Ilyen vagyok
Újra együtt, Fejlődés, Szokásaim, Segítség, Egészségem, Érzelmeim, Önismeret, Mások szemében, Önzetlenség, Hősök és példaképek
Társak között A szavakon túl, Félreértés, Megértés, Családi kapcsolatok, Barátság, aranyfonál, Barátaim között, Hasonlóság, különbség, Konfliktusok, Megoldások, Egyedül, Külön, Kiközösítés, Szeretet
Közösen Ahonnan jövök, A mi osztályunk, Ismerjük egymást?, Közösség, Mindennapi szabályok, Együttműködés, A mi iskolánk, Mások iskolái

Új vagy továbbfejlesztett elemek a tankönyvben:

  • megjelenik a képregény, amely egy esetet, dilemmát ábrázol képpel és szöveggel, ezeket elemezhetik, eljátszhatják, átalakíthatják, folytathatják, megbeszélhetik a gyerekek,
  • Panka és Peti a gyerekehez fordulva tesz fel egy-egy kérdést, amelyen a tanulók egyénileg gondolkodhatnak, írhatnak róla,
  • gyakrabban szerepelnek a projektfeladatok, amelyek elvégzésekor a közös munkát megtapasztalhatják és értékelhetik a gyerekek,
  • többször találunk vitára vagy fogalom értelmezésére késztető állításokat,
  • határozottabban foglakozunk a lehetséges konfliktusokkal és gyakoroltatjuk a konfliktuskezelést, az erőszakmentes kommunikációt,
  • a képek nemcsak illusztrálnak, hanem gyakran feladatok is kapcsolódnak hozzájuk.

A korábban átvett témák fokozatos építkezéssel bővülnek a korosztályi jellemzőknek megfelelően. Például az önismeret altéma az első osztályoshoz képest erősebb önreflexióval és tervezéssel bővül (2. Fejlődés c. fejezet) és az önreflexiót segítendő a többiek szokásait, mások életvitelét is megismerik a gyerekek, összehasonlítják a sajátjukéval (3. Szokásaim). Az önreflexiót segítik a rendezést és igénylő feladatok: tervek, táblázatok, kérdőívek (pl. 3. Szokásaim). Az önismereten túl erősebb hangsúlyt kap a viselkedés dinamikája: önmagunk kifejezése, cselekvéseink milyen módon hatnak társainkra (pl. 6. Érzelmeim). A társas kapcsolatok jellemzőinek további megismerése, elemzése mellett jelentős a képességfejlesztés: gyakorlatok szerepelnek a kommunikáció javítására (7. Mások szemében, 12. Félreértés, 13. Megértés, 22. Kiközösítés) és a konfliktuskezelési technikák megismerésére (16. Barátaim között, 18. Ellentétek, 19. Megoldások). Az értékek és az önálló felelősségvállalás erősítésének érdekében a korábban már megismert alkotómunkák nagyobb része célozza meg mások megsegítését vagy a közösség építését (pl. 2. Fejlődés, 4. Segítség, 5. Egészségem, 9. Önzetlenség, 12. Félreértés, 15. Barátság, aranyfonál, 25. A mi osztályunk, 26. Ismerjük egymást?, 28. Mindennapi szabályok). A család témája már a felmenők, a korábbi generációk életének megismerésére is kiterjed (24. Ahonnan jövök). A kutatómunka nagyobb szerepe az – önálló – ismeretszerzés fontosságára hívja fel a figyelmet, valamint a jó példák észrevételére saját környezetünkben (4. Segítség, 19. Megoldások, 30. A mi iskolánk). A mások helyzetébe való belehelyezkedést gyakoroltatja már nem csak az irodalmi részletekben megismerhető történetek elemzése, hanem a képregény mint műfaj megjelenése a könyvben. Ezek hétköznapi, kortársakkal kapcsolatos helyzeteket jelenítenek meg, így mind megértésük, mind megbeszélésük vagy eljátszásuk könnyen mehet. (15., 20., 44., 50., 63., 65. old.) Ezen kívül az egyéni gondolatok, reflexiók megfogalmazását két ismerős figuránk, Panka és Peti kérdései segítik. Ebből akár portfólió-szerű önismereti anyag is összeállítható. (9., 11., 21., 26., 38., 47., 54. old.) Nagyobb hangsúlyt kapnak ugyanakkor a csoportos vagy páros munkák, többek között azért is, mert maga a munkaforma is elősegíti a szociális képességek fejlődését. (13., 14., 17., 23., 24., 25., 29., 33., 35., 37., 41., 45., 51., 54., 59., 61., 63., 65., 67., 69., 71. old. Természetesen a munkaformát a pedagógus határozza meg, ezek javaslatok.)

A tanítás koncepciójának továbbra is a rugalmasság, tanulókhoz való alkalmazkodás az egyik alapja. Tankönyvünk tehát széles feladatsort kínál egy-egy kerettantervi résztéma feldolgozásához, amelyből a tanító és a gyerekek választják ki a számukra legérdekesebbet. A másodikostól eltérően ebben a tankönyvben kétoldalas leckék szerepelnek, tehát egy résztémát több lecke vesz át. Ez segítheti egy tanóra tervezését, de nem szabad, hogy beszorítsa a tanítót úgy, hogy minden leckének minden feladatát el akarja végezni. A tankönyveket a szerzők általában túltervezik a választási lehetőségek érdekében, valamint azért, hogy a módszertani paletta szélesebb legyen. Ezért semmi probléma nincs azzal, hogy például egyik órán egy tankönyvi leckéből szövegfeldolgozással közelítjük meg a témát, a következő leckéből pedig inkább a dramatizálás vagy a kutatómunka révén fejlesztjük a gyerekeket.

Tankönyvünk a módszertani eszközök és tevékenységek széles palettáját alkalmazza – elsősorban a tanító munkáját segítendő, hogy az adott tanítási helyzetben a véleménye szerint legalkalmasabb, a csoportnak leginkább megfelelő módszert válassza. (Hiszen például az olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek alkalmasabb módszer a dramatizálás.) Ezek: ráhangoló játékok, versek, esetelemzések – irodalmi szemelvények, képregények vagy valós tapasztalatok feldolgozása megbeszéléssel, egyéni véleményalkotás írásban vagy képi kiegészítőkkel, véleményalkotás és -egyeztetés beszélgetés és vita segítségével, asszociációs feladatok – képek, versek alapján – a nem tudatos és affektív tényezők, valamint személyes tapasztalatok előhívására, dramatizálás, szituációs játékok, alkotómunka, ismeretszerzés, kutatás, projektmunka, kommunikációs technikák megismerése. A projektmunkák egy része iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik. (15., 57., 69. old.)

A harmadikos tankönyv – fentebb vázolt – tematikai és módszertani egységeinek bővítését és hangsúlyáthelyezését az életkori sajátosságokkal összhangban végeztük. A történetek nagyobb arányban tartalmaznak a tanulók világához kapcsolódó eseményeket. (14., 22., 28., 36., 41., 46., 48., 49., 53., 56., 58., 64., 68. old.) A történetek mellett gyerekek nevében egyes szám első személyben írt tapasztalatok, események leírásai is szerepelnek. (10., 26., 35., 71. old.) A beszélgetések és az adott közösségben, csoportban felmerülő helyzetek, konfliktusok elemzése, megoldása a kortársi kapcsolatok javítását segítik, egyre inkább a felnőtt beavatkozása nélkül. A dilemmák megjelennek, elsősorban a képregényekben, illetve a strukturált vitakezdeményezésekben. (15., 20., 43., 50., 63., 65. old.) A dramatizálás mellett a művészeti tudatosságot fejlesztik a versek, irodalmi szövegek nyelvezete – egyben az anyanyelvi kompetenciát is –, valamint a sokszínű képanyag: gyermekrajzok, festmények, fotók és rajzos illusztrációk. Az öntudat, önismeret, énkép és önreflexió fejlesztése részben a beszélgetések, részben a képi alkotások valamint a „gondolkodó” típusú, egyéni írásokat igénylő megfogalmazások által történhet. A digitális kompetencia fejlesztése a projektmunkák keretében valósulhat meg: a kutatáshoz az internetet ajánlott igénybe venni. (13., 69. old.) A testi-lelki, a családi életre valamint az állampolgárságra nevelést a kerettanterv tematikája alapozza meg (fejlődés, egészségem, szokásaim, családi kapcsolatok, konfliktuskezelés, szabályok), a hazafias neveléshez ebben a három témakörben egyrészt a család múltjához kötődés – amelyben korábbi generációk életének megismerése szerepel –, másrészt az iskolai hagyományok, névadók valamint a hősök és példaképek illetve az együttműködés, segítségnyújtás témája kapcsolódik, ez utóbbiak révén szélesebb, országos jellegű összefogásokat ismerhetnek meg a tanulók. (13., 66., 67. old.)

A leckék felépítése és a grafikai szervezők ugyanazok, mint korábban: rózsaszín feladatszám jelöli a témára hangoló feladatokat, zöld a szövegfeldolgozást, sárga a témafeldolgozó egyéb feladatokat és lila a kreatív szakaszt. A piktogram a tevékenységfajtát jelöli, bár van olyan feladat, amihez többféle tevékenység tartozik, itt a legfontosabbat jelöli a piktogram.

Nehezítheti ennél a tankönyvnél is a munkát az, hogy a teljes irodalmi szövegek nem a tankönyvben, hanem a tanítói kézikönyvben szerepelnek. Az elmúlt évben sajnos a másodikos kézikönyv nem jutott el mindenhová, pedig a szövegfeldolgozáshoz szükséges lett volna rá. A harmadikos kézikönyv ugyanígy készült, de kiderült, hogy nem lesz kinyomtatva, hanem online lesz elérhető a Nemzeti Köznevelési Portálon, illetve annak megnyitásáig az OFI honlapján. A kézikönyv és a tankönyv tartalmával kapcsolatban személyes segítséget is nyújtunk ezen a honlapon, ha a kapcsolat@erkolcstant-tanitok.hu címre írnak.

Tankönyvünk sok lehetőséget kínál olyan tevékenységekre, amelyek az értékelés alapjául szolgálhatnak. Az órai feladatokban való részvétel mellett a projektfeladatok, alkotó feladatok elvégzése, a Panka és Peti gondolkodtató kérdéseire egyéni válaszok megfogalmazása, a beszélgetésekben vagy reflexiókban történő megnyilvánulások árnyaltságának értékelése mellett a felvázolt esetek többszempontú elemzése, empátiás megnyilvánulások, az önreflexióban, vitakultúrában, kommunikációban, önfegyelemben, együttműködésben végbemenő fejlődés – mivel a tevékenységek erre lehetőséget teremtenek – is értékelhető.

Kerettantervi tartalom Az én világom 3-ban

Az én világom 3 tanmenete irodalomlistával

 

Tanmenetek Az én világom tanításához

Itt közöljük Az Én világom (volt Apáczais) erkölcstan tankönyvek 1., 2., 3. és 4. évfolyamai számára készített tanmeneteket. A letölthető dokumentumokban megtalálható a tankönyvekben nem szereplő szövegek elérhetősége valamint a játékok leírása.

Tanmenet Az én világom 1. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 2. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 3. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal

Tanmenet Az én világom 4. erkölcstankönyv tanításához játékleírással és irodalommal