Fenyődi Andrea: Developing cultural awareness in Ethics in Hungary
Gyermeknevelés/Journal of Early Years Education, Vol. 10, Num. 2, 92–112. 2022
Az angol nyelvű tanulmány elsősorban a kulturális tudatosság és érzékenység fejlesztési lehetőségeit tekinti át az etika tantárgy kereteiben, egyben a nemzetközi olvasóközönség számára először ad áttekintést az etikatanítás sajátosságairól.

Fenyődi Andrea: …a mi módszertanunk középpontjában áll a gyerekkel való beszélgetés – interjú
Az Ember a tankönyv mögött című cikksorozat keretében beszélgetés Fenyődi Andreával, az Újgenerációs etikakönyvek alkotószerkesztőjével, többek között a gyerekek erkölcsi érzékéről, a játékok tanításban betöltött szerepéről, az etikatanítás céljairól. 2018 június 18, https://ofi.oh.gov.hu

Jakab György: Történetmesélés etika- és társadalomismeret-órákon
Új pedagógiai szemle, 2017/3-4
„A mesék, tantörténetek, példabeszédek, esettanulmányok újabb dicsérete” – A szerző elemzi, milyen fontos szerepe van a különböző narratív műfajoknak a tantárgyak oktatásában. A történeteket a pedagógus választhatja a kulturális hagyományból, irodalomból – mesék, mítoszok, bibliai történetek – avagy a modern kori médiából, illetve alkothat pedagógai esettanulmányokat, tanmeséket.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 1-6.
Tanító 2017/1-6. szám
Az erkölcstan – 2016 szeptemberétől etika – tantárgy oktatása a negyedik tanévéhez érkezett a 2013-as bevezetése óta. Ez azt jelenti, hogy idén először mind a nyolc évfolyamon folyik a tanítása. A kezdeti nehézségek és a tantárgy újdonságából fakadó bizonytalanságok után érdemes számot vetni azzal, hová is jutott vajon a tantárgy, és milyen további kérdések merülnek fel vele kapcsolatban. Mit értünk el, miben fejlesztettük a tanulókat? Van-e bizonytalanság bennünk, tanítókban a tantárgy lényegét, célját, hatását vagy saját tanítási módunkat tekintve? És végül: melyek azok a jó vagy rossz tapasztalatok, amelyek túlmutatnak a tantárgyon, és általános pedagógiai szemléletünkben vagy tantárgyi módszertanban is hasznosíthatók? Sorozatunkban az erkölcstan/etika néhány kulcstémáját tekintjük át.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 1. (a tantárgy gyermekképe, a tanító szerepe) Megjelent: Tanító 2017/1. 9-11. old.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 2. (célok, fejlesztés, módszerek) Megjelent: Tanító 2017/2. 17-19. old.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 3. (módszerek) Megjelent: Tanító 2017/3. 15-18. old.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 4. (beszélgetés, vita, moderálás) Megjelent: Tanító 2017/4. 16-19. old.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 5. (tervezés, rugalmasság) Megjelent: Tanító 2017/5. 15-18. old.

Fenyődi Andrea: Tapasztalatok és lehetőségek az erkölcstan tanításában és azon túl 6. (értékelés, önfejlesztés) Megjelent: Tanító 2017/6. 13-16. old.

Géczi János – Kamarás István: Hittankönyvek az emberről, erkölcstankönyvek a vallásról
Iskolakultúra, 2016/1
A tanulmány szerzői az ötödik és hatodik évfolyamon használt Hit- és erkölcstan és Erkölcstan tankönyveket vizsgálva azt keresi, „mit lehet megtudni a hittankönyvekből az emberről, és fordítva: az erkölcstankönyvekből a vallásról”.

Fenyődi Andrea: Az erkölcstan oktatásának kompetencia alapú tanárképzési támogatása
HORIZONTOK II. — A pedagógusképzés reformjának folytatása 
Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet, 2015
A szerző először az erkölcstan tantárgyi koncepciójából következő sajátos tanári kompetenciákat vázolja fel, majd egy lehetséges tanárképzési modell néhány lényeges elemét mutatja be.

Fenyődi Andrea: Az elme erkölcse
Térátlépések konferenciakötet, Pannon Egyetem, Veszprém, 2015
A tanulmány az erkölcsöt mint egyedi tudást kognitív-konstruktivista szemléletből értelmezi, ugyanakkor ennek az értelmezésnek az erkölcstan tantárgy pedagógiai praxisára vonatkozó következtetéseit is összefoglalja. 

Homor Tivadar: Korszerűség az erkölcstan/etika oktatásában
Iskolakultúra, 2015/10
A tanulmány a tantárgy ismeretanyaga által közvetített tudás főbb összetevőit, más műveltségterületekkel való kapcsolódási pontjait, a képességfejlesztés lehetőségeit foglalja magában. Számba veszi azokat a közös erkölcsi értékeket, melyek megalapozása a korszerű erkölcsi nevelés alapjait képezi. Bemutatja az etikatanítás didaktikai alapelveit és metodikai alternatíváit.

Alexandrov Andrea – Fenyődi Andrea – Jakab György: Az erkölcstan tantárgy útkeresése
Iskolakultúra, 2015/9
Az írásban az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben a TÁMOP 3.1.1.-11/1-2012-0001 kódszámot viselő projekt keretében működő tantárgyfejlesztő munkacsoport produktumait ismerhetjük meg. A tanulmány áttekinti emellett a tantárgy bevezetését, kitér az erkölcsi tanulás korszerű szemléletére, és külön figyelmet szentel a vizualitás fontosságának.

Az erkölcstan tantárgyról… tanári szemmel (szerk.: Alexandrov Andrea, Éger Gyöngyi, Fenyődi Andrea és Jakab György)
Új Pedagógiai Szemle, 2015/3-4
A szerkesztett válogatásban megjelent szövegeket azokból a pedagógiai naplókból válogatták, amelyeket gyakorló tanárok készítettek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet erkölcstani pedagógiai műhelyében. Az összeállítás felvillantja a tantárgy újszerűségéből és sajátosságaiból fakadó alapvető kérdéseket, és számtalan közvetlen tanítási tapasztalatot is bemutat.

Sümegi István: Etikaoktatás – mi végre?
Új Pedagógiai Szemle, 2014/7-8
A tanulmány az erkölcstan tantárgyon keresztül tanítható értékeket és ennek módját elemzi, a filozófus szemszögéből. Kitér a tantárgy bevezetésének várható előnyeire és ennek hatására a filozófia oktatásban elfoglalt helyzetére.

Nahalka István: Konstruktivizmus és nevelés
Neveléstudomány, 2013/4
A tanulmány a konstruktivista pedagógia alapgondolatainak a nevelés egész folyamatára való kiterjeszthetőségével, alkalmazásával foglalkozik. A legrészletesebben az erkölcsi nevelés, az értékrendszer elsajátításának kérdését vizsgálja. A konstruktivista tanulásszemlélet, amennyiben a tanulást tágan értelmezzük, a szocializáció, a nevelődés minden részfolyamatára alkalmazható. Az erkölcsi elképzelések, az értékek elsajátítása e felfogás keretében mint konstrukció, általában a személyiség fejlődése mint a személyiség konstruálása írható le.

Kamarás István: Tanítható-e az erkölcs?
Neveléstudomány, 2013/4
Lehetséges-e nem vallási erkölcsi nevelés a mai plurális világban? Milyen életkortól? Lehetséges-e az erkölcs iskolai tanítása? Homogén erkölcstan vagy multidiszciplináris tantárgy keretében inkább? Az ember- és erkölcstan mint optimális modell.