Kedves Kollégák!

Második tanévét kezdi meg az erkölcstan oktatása, reméljük, hogy egyre több pozitív tapasztalat és élmény születik majd a kollégákban és gyerekekben egyaránt a foglalkozásokon.

A tankönyvjegyzéken idén is szerepel az Apáczai Kiadó Az én világom című erkölcstankönyve, amelyet mi írtunk. Sajnáljuk, hogy több, kiválóan megírt és már kipróbált alsó tagozatos erkölcstankönyv folytatása nem jut el a tanítókhoz. Hajduné Tölgyesi Lívia, Kriston-Bordi Zsuzsanna, Kereszty Zsuzsa, Gönczöl Enikő kiváló munkái továbbra is hasznos segédanyagot jelenthetnek a tanításban, csakúgy, mint az interneten fellelhető korábbi magas színvonalú anyagok és a jelenleg folyamatosan készülő tanítási segédletek.

Mivel az erkölcstan tanításában a legfőbb szempont a rugalmasság kell, hogy legyen, azért, hogy a tanító minél inkább saját tanítványai tudásához, gondolataihoz tudjon alkalmazkodni, és elsősorban erre támaszkodva, reagálva vezesse az órákat, rendkívül fontos a szakmai, módszertani felkészültség és a széles tanításisegédlet-készlet, amely tartalmazhat játékokat, képanyagot, irodalmi szövegeket, kortárs gyermekverseket, módszertani ötleteket, stb. Az erkölcstanórák valódi kihívása véleményünk szerint az az odafigyelés és “értő fül”, amellyel meghalljuk, mikor hangzik el olyan gondolat megfogalmazása a gyerekektől, amelyet továbbgörgetve mély beszélgetésekhez, akár problémák megoldásához jutunk el. Ebben különbözik valójában az erkölcstan a magyar irodalomtól, környezetismerettől, osztályfőnöki órától: a pedagógus felveti az ötleteket, de a gyerekek jelzik az irányt, amerre érdemes haladni.

A tanév kezdetén szeretnénk néhány gyakorlati tanácsot adni első és második évfolyamos tankönyvünkhöz.

Mindenekelőtt szeretettel köszöntjük azokat a kollégákat, akik most ismerkednek Az én világom tankönyvcsaláddal. Röviden bemutatjuk az 1-2. évfolyam egymásra épülő könyveit.

A két tankönyv 3+3 bontásban dolgozza fel a kerettanterv hat nagy témakörét. Tehát első évben az Én magam, Én és a társaim, Én és közvetlen közösségeim, a második évben az Én és tágabb közösségeim, Én és környezetem, Én és a mindenség témákat járjuk körül. (A kerettanterv ez utóbbi kettőt összevonja, de a tankönyvünk két fejezetbe teszi.) Más tankönyvcsaládok minden évben a teljes témapalettát feldolgozzák. Miért választottuk mi ezt a megoldást? Mert az óraszámokat, valamint a résztémák változatosságát tekintve hasznosabbnak találjuk, ha egy nagy témakörre 8-10 óra jut, így mélyebben ismerhetjük azt meg, több gyakorlati feladatot végezhetünk, és a témazáró foglalkozásokból elég egy évben három vagy négy.

Rendkívül fontos tudni tankönyveinkről, hogy bár a feladatok utasítással együtt szerepelnek a tankönyvben, a játékleírások, teljes irodalmi szövegek CSAK A TANÍTÓI KÉZIKÖNYVBEN találhatóak, tehát ehhez a tankönyvhöz elengedhetetlen a kézikönyv napi használata. Természetesen a feladatok céljai, magyarázata, lehetséges bővítései, további ötletek szintén ott találhatóak. Megpróbáltunk néhány esetlegesen felmerülő nehézséget is előrejelezni. A kézikönyvben minden fejezetnél a tankönyvi oldal is látható.

Legalapvetőbb gondolatunk tankönyvünkkel kapcsolatban – és ezt többször ki is emeljük –, hogy NEM KELL MINDEN ANYAGOT feldolgozni az órán. Mi javaslatot teszünk egy bizonyos logika szerint a feldolgozásra, ehhez nagyszámú és sokféle feladatot ajánlunk – szándékosan többet, mint amennyi feldolgozható, hogy a tanító szakmai kompetenciája és az adott helyzet befolyásolja a válogatást, választást. Ha az osztálytanító tanítja az erkölcstant, annak alapján is válogathat, mennyi átfedés van az anyagban vagy a módszertanban a többi tantárggyal. Ha például olvasásórán is sok időt szán beszélgetésre az olvasottak alapján, akkor kisebb hangsúlyt kaphat az irodalmi vonal.

A RUGALMASSÁGRÓL már volt szó fentebb. Könyvünkre ugyanúgy igaz, hogy a feladatok felhasználása szabadon lehetséges. Olyan is előfordulhat – amint erről gyakorló tanítóként meggyőződhettünk –, hogy az óra közben az egyik fejezetről a másikra ugrottunk, mert aktuálisabbnak bizonyult az.

Óratervezési javaslatunk egy sémára épül: RÁHANGOLÓ FELADAT – TÉMABEMUTATÁS – TÉMAFELDOLGOZÁS – LEVEZETÉS, illetve lehetnek egész projektórák. A ráhangolás célja, hogy könnyed formában előhívjuk a gyerekek gondolatait, érzéseit, “megmozdítsuk a tudását” a témával kapcsolatban. Erre leginkább játékokat, képeket, verseket alkalmazunk. Témabemutatás történhet képek, szituációk, irodalmi szövegek: mesék, regényrészletek segítségével, a feldolgozás legfontosabb eszköze a megbeszélés, később vita, a szituációs játékok, dramatizálás, és igen sok az egyéni alkotás, rajzolás, színezés vagy közös kézműves tevékenység. A módszerek maguk is fejlesztik mind az önismeretet, mind a társak ismeretét és az együttműködést. Egyre többször javasoljuk a páros és a csoportos munkát, úgy véljük, hamar megszokják a gyerekek, és szívesen dolgoznak így.

A SZÖVEGEKET mi elsősorban felolvasásra, tanítói bemutatásra szánjuk. Egyrészt terjedelmi okok miatt, és azért, hogy a kis első-másodikosok energiája ne magára az olvasás technikájára fordítódjon, hanem csak a figyelemre, megértésre és memóriára. Másrészt a közös mesehallgatás bensőségesebb hangulatot teremt, továbbviszi a szóbeli közlés érdekességét, változatosságát, miközben a belső képek ugyanúgy formálódnak, mint olvasás közben. A szövegek értelmezését csak a legszükségesebb mértékben javasoljuk, koncentráljunk inkább a bennük foglalt eseményekre.

A szövegekkel a tanító szabadon bánhat, rövidítheti, egyszerűsítheti a szükséges mértékben, az osztály igényeinek, tudásának megfelelően. Célunk volt az is, hogy minél több klasszikus és kortárs szerző műve jelenjen meg, különösen a kortárs gyermekverseket ajánljuk. Reméljük, hogy az erkölcstan ilyen megközelítése az olvasást is jobban megkedvelteti, segíti, hogy érdekes, elgondolkodtató tartalmakkal ismerkedjenek a gyerekek.

Az elsős tankönyvhöz Munkáltató feladatok címmel kapható rajzolható, színezhető, kiegészítő munkafüzet is.

Az első évfolyamos tankönyvet már sokan ismerik. Most néhány szó a másodikosról, amely mindenkinek új.

Az alapkoncepció itt is ugyanaz, mint az elsőben. Négy témakört érintünk – részben ismételjük a harmadikat is –, a kerettantervi óraszámok így alakítják szerkezetet. A felvetett témák már néhol komolyabbak, nehezebbek – például a családi viszonyoknál, fogyatékosságnál –, de itt is a tanító dönti el, felvállalja-e ezeket az adott osztályban. Az első könyben már szereplő Panka és Peti figurája többször feltűnik, “beszélgetve”, “együtt gondolkodva” a gyerekekkel. A másodikos könyvben több oldal van, így nagyobb képanyagot, változatosabb feladatokat tudunk biztosítani a tanításhoz. A játékok, képek, irodalmi szövegek mellett már fogalomértelmezéseket, vitát, egyszerűbb kutatómunkát is alkalmazunk, valamint bevezetjük a projektmunkát. A témakörök – például a más kultúrák megértése, lakóhelyünk ismerete, környezetvédelem – több információgyűjtést, ismertető szöveg feldolgozását is igénylik. Ez azért lesz fontos, mert a minél árnyaltabb információ az egyéni véleményeket is kiegyensúlyozottabbá teszi.

Az én világom 1. tanmenet irodalommal

Tanítói kézikönyv Az én világom 1. tanításához

Munkafüzet Az én világom 1. tanításához

Az én világom 2. tanmenet irodalommal

Tanítói kézikönyv Az én világom 2. tanításához